Alga kutatás

Algákkal is elősegíthető a kultúrnövények növekedése


2017. február 16.

A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás és a műtrágyák huzamos használata következtében a termőtalaj minősége, vízmegtartó képessége romlik és hajlamosabbá teszi a termőtalajt a kiszáradásra. A hozam szinten tartásához a termelőknek gyakran fokozottabb öntözéssel kell biztosítaniuk a kellő vízellátást, mely növeli a termelés költségeit.

A talaj mélyebb rétegei kevésbé érzékenyek a hirtelen hőmérséklet változásokra és hosszabb ideig képesek megtartani nedvességtartalmukat. A növények gyökér mélysége, azaz a hossza a vízfelvétel és gyökér aktivitás közötti szoros összefüggés közismert tény a növénybiológiai és mezőgazdasági kutatásokat végző tudósok köreiben. Ráadásul a fiatal, növekedésben lévő növények kifejezetten érzékenyek a kiszáradásra és fokozottabb figyelmet igényelnek a vízellátás szempontjából.

A zöldalgák azonban képesek lehetnek növényi hormonszerű anyagok termelésére, melyek befolyásolhatják a növények fejlődését. A Vegaalga projekt keretén belül a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. Szegedi Biotechnológiai Intézetében (BayBio) laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk a termesztett algakultúrák hatását a szántóföldön termesztett búza csírázási képességére és gyökérnövekedésére.

A kísérletek során az élő algasejtes kezelések mellett a BayBio munkatársai a felnőtt algakultúrák lecentrifugált tápfolyadékának (felülúszó) gyökérnövekedésre gyakorolt hatását is vizsgálta. Ugyanis egyes források szerint az algák képesek a növényi hormonszerű anyagokat kiválasztani a tápközegükbe. A kísérletek emellett célba vették az optimális alkalmazandó kezelési dózis megtalálását is. Az eredményeket csapvizes, illetve algamentes tápoldattal történő kezelés hatásával hasonlították össze.

Az alkalmazott kezelések a következőek voltak:

K1 – friss, algát soha nem tartalmazott alga tápoldat

K2 – csapvíz

A – 2 g/l alga oldat

B – 1 g/l alga oldat

C – 0,5 g/l alga oldat

D – 0,25 g/l alga oldat

E – 100 % centrifugált alga tápoldat

F – 50 % centrifugált alga tápoldat/csapvíz

G – 25 % centrifugált alga tápoldat/csapvíz

H – 10 % centrifugált alga tápoldat/csapvíz

I – 5 % centrifugált alga tápoldat /csapvíz

 

Az alábbi grafikonon az élő algával illetve algakultúra felülúszóval kezelt 3 napos búza gyökérhossz átlaga (mm-ben) látható összehasonlítva a kontroll folyadékokkal kezelt fiatal növények gyökérhosszával. Az eredmények kezelésenként 10-10 lemért növény gyökérhosszának átlagát képviselik.

3 napos búzanövények gyökérhossz átlaga

3 napos búzanövények gyökérhossz átlaga

 Gyökérhossz vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az algával és az alga felülúszóval kezelt fiatal növények gyökére hosszabb a kontroll növényekéhez képest, és az algák közvetlen jelenléte kiemelkedően pozitívan befolyásolta a gyökérnövekedést. A különbség akár elérheti a 91%-os növekedést is.

 Az eredmények alapján elmondható, hogy az algákkal való kezelés pozitív hatással van a fiatal búzanövények gyökér növekedésére. A hosszabb gyökérzet által fiatal növények gyorsabban juthatnak hozzá a mélyebb talajrétegekben található vízkészletekhez, ami ellenállóbbá teheti őket egy hirtelen beálló, rövidebb idejű szárazsággal szemben. Ugyanakkor a nagyobb gyökérhossz jobb víz és tápanyag ellátottságot biztosít a növényeknek, ami jótékony hatást gyakorol a növekedésre és akár ellenállóbbá teheti őket bizonyos abiotikus és biotikus stressz hatásokkal szemben. Mindez egy stabilabb növénykultúra kialakulásához vezethet, ami pozitív hatással van a terméshozamra. A mélyebb gyökérzet gyors kialakulása hozzájárulhat az öntözési igény csökkenéséhez is, mely hosszútávon csökkenti a termelés költségeit. Mindez ráadásul műtrágya felhasználása nélkül lehetséges.

Alga alapú mezőgazdasági készítmények eddig bizonyított hatásai


2016. augusztus 17.

Paradicsom esetében növelte a csírázási rátát, a biomasszát, az elágazások és virágzások számát, a termésben a glülóz, a früktóz, a szárazságtűrő képességet, valamint a karotinoidok mennyiségét. 
USA, Arizona, 2015, Belgium, 2016, Románia, 2013

Sárgarépa és retek esetében konvencionális tápanyaggal kombinálva növelte a gyökér (értékesíthető rész) biomasszáját.
Dél-Afrikai Köztársaság, 2005

Uborka esetében növelte mind a gyökér, mind a hajtás biomasszáját, aminek a hátterében a megnövekedett növekedési hormonok mennyisége állt.
India, 2015  

A búza és a kukorica esetében 0,125V/V% Chlorella biomasszát alkalmazva növelte a gyökér biomasszáját, a magasságot, valamint a csírázási fokot.
Törökország, 2015

Saláta esetében különböző alga-kivonatokat alkalmazva jelentősen növelte a magasságot, a fejtömeget, ezen belül az értékesíthető rész hozamát, a levélszámot, a klorofil, a karotionoid és a C vitamin tartalmat, és csökkentette a levélben mérhető nitrát tartalmat, ami azért előnyös, mert a nitrát könnyen alakul toxikus nitritté.
Horvátország, 2016

Elkezdődtek a szántóföldi tesztek


2016. március 25.

A tesztelt haszonnövények:

3 ha vöröshagyma: 1-1 ha két különböző algával kezelt, 1 ha kontroll területtel

1 ha zöldhagyma: 0.5 ha egyféle algával kezelt, 0.5 ha kontroll területtel

1 ha fokhagyma: 0.5 ha egyféle algával kezelt, 0.5 ha kontroll területtel

2 ha zeller: 1 ha egyféle algával kezelt, 1 ha kontroll területtel

14 ha petrezselyem: 4-4 ha két különböző algával kezelt, 3ha egyféle algával kezelt ismétlődő vetésteszttel, 1 ha kontroll területtel

11 ha búza: 5.5 ha egyféle algával kezelt, 5.5 ha kontroll területtel

10 ha napraforgó: 5 ha egyféle algával kezelt, 5 ha kontroll területtel

Szívesen tesztelné a VegaAlgát saját gazdaságában? Érdeklődjön itt!